Az emberek többségének Egerben fogalma sincs arról, hogy mekkora lesz a téli fűtés költsége. A fűtőmű minden bizonnyal még idén nem lesz kész, de még az a képlet sem ismert, amely alapján kiszámolják a hődíjat.
(folytatás)
Mind az EVAT Zrt., mind a Hőközpont, mind a városvezetés érezte, hogy ennyi nem lesz elég a nagy hidegek előtt, és novemberben lakossági fórumot tartottak, ahol megpróbáltak válaszokat adni a felmerült kérdésekre. Időközben a környezetvédelmi dokumentáció is kikerült a honlapra. Ebből az derül ki, hogy a fűtőmű károsanyag-kibocsájtása nem éri el az egészségügyi határértéket. Ettől függetlenül tény az, hogy a keletkező káros anyagok a városban fognak lecsapódni, továbbá senki nem számolt a faaprítékot szállító teherautók út-, és épületterhelő, rongáló hatásával, ezek az érvek pedig a fórumokon és blogokon többször elhangzottak.
Hogy fizetünk?
Mindenki legfontosabb kérdése a lakosság (a fogyasztók) díjfizetésével volt kapcsolatos, ráadásul a képviselő testület előtt is hosszas vita alakult ki a tervezett beruházás és a távhődíjak körül. A fizetendő díj két részből áll:
Az alapdíj:
a) a távhőszolgáltató saját hőtermelő létesítményének és egyéb eszközeinek tüzelőanyag nélküli közvetlen költségeiből,
b)a távhőszolgáltató szervezeteinek és egyéb eszközeinek az üzemi általános költségeinek összegéből
c)központi irányítás költségeiből
d) nyereségből, de legfeljebb 8 %-os bruttó eszközértékre vetített nyereségből áll.
A hődíj:
a) a távhőszolgáltató által értékesített távhő előállításához szükséges tüzelőanyag költségéből,
b) a más termelőtől vásárolt táv-hő beszerzési költségéből,
c) és legfeljebb az a) és b) pontokban szereplő költségekre vetített 8 % nyereségből áll.
De mennyit is kell most fizetni?
Az EVAT Zrt. honlapján a következő felhívással találkozhatunk:
A számokból illetve a közgyűlési anyagokból könnyen kiszámítható, követhető a díjfizetés alakulása. Az alapdíj 9,5%-al emelkedett, igaz az előző évben nem volt áremelés. Azonban a hődíj alakulásáról nem esett szó a közgyűlésen, pedig az további 9,5 %-os áremelkedést jelentett a távhődíjon belül.
A távhődíjat tárgyaló közgyűlés jegyzőkönyv itt érhető el: http://eger.hu/%C3%96nkorm%C3%A1nyzat/K%C3%B6zgy%C5%B1l%C3%A9s/K%C3%B6zgy%C5%B1l%C3%A9sijegyz%C5%91k%C3%B6nyvek/2010/tabid/2162/Default.aspx
A gázár alakulása
Látszik, hogy a közgyűlésnek csak az elsőre, az alapdíjra van ráhatása, ugyanis a hődíj jelentős részét egy árképlet alapján számítják ki, ami pedig a gáz világpiaci árához van kötve. Ez a világpiaci ár folyamatosan emelkedik, azonban az érintett minisztériumi szakemberek és politikusok csatározásai miatt egyelőre nem lehet tudni, mi lesz ez a képlet. A kormány, hogy elsimítsa a botrányokat, a Bencsik-Lázár ellentétet úgy próbálta feloldani, hogy a képlet kiszámítására a Századvég Gazdaságkutató Zrt-t bízta meg. Ezzel az egyelőre homályban lapuló képlettel szeptemberben elő kellene jönnie a Zrt-nek, mert az ország lakosságának jelentős része jelenleg nem tudja, hogy mibe fog kerülni neki a tél. Ezt a helyzetet tovább bonyolítja, hogy a lakossági távhőtámogatás rendszere a korábbi formájában megszűnik.
Jogosan tehetjük föl a kérdést: Mennyibe fog kerülni a fűtés Egerben?
Mi lesz veled műjégpálya?
Korábban megírtuk, pár szóval egészítenénk ki a jégpálya kálváriáját. A legérdekesebb kérdés ugyanis az, hogy miért kellett rohamtempóban lebontani a jégpályát, ha azóta semmilyen építkezés nem kezdődött? Ha már bontani kell, akkor miért nem lehetett addig megtartani a pályát, amíg az építkezés meg nem kezdődik? Sajnos úgy látszik tényleg nem tartozik a jégpálya üzemeltetése az EVAT Zrt. tevékenységi körébe és szabadulni szeretne az egésztől.
Miért magánerőből épül(ne) a fűtőmű?
„A biomassza kiválasztásánál a fő szempont az volt, hogy az Egererdő Zrt. a megyeszékhely környékéről hosszú ideig el tudja látni fával a fűtőművet. A környezeti hatásokról külön tanulmány készül a város „asztalára”. Annyit már most tudni, hogy por- és széndioxid-kibocsátás gyakorlatilag nem lesz, a fűtőmű halkabban teszi majd a dolgát, mint a gázmotor, a fa pedig konténerekbe zárva érkezik naponta várhatóan öt teherautóval. Várkonyi hozzátette: az EVAT-nak jelenleg 500 millió forintos a hitelállománya, saját beruházásban nem tudta volna megépíteni a létesítményt. A távfűtési tarifákat illetően pedig nincs ok aggodalomra a cég belépése miatt, hiszen a díjakat megállapító árhatóság továbbra is az önkormányzat.”
Forrás:
http://www.heol.hu/heves/kozelet/politikai-vita-a-titokzatos-egri-biomassza-korul-317879
Véleményünk szerint a városnak inkább saját beruházásban kellett volna gondolkoznia. Könnyű mondani, hogy a hatóság az önkormányzat, de a fa, mint fűtőanyag ára az egekbe szökne, mert egy ekkora kapacitású fűtőmű felhajtaná az árakat. A tűzifa beszerzéséről pedig nem az EVAT Zrt, nem a Hőközpont, de nem is a városvezetés, hanem az építtető cég dönt. És akkor az ígért olcsóbb távhődíjat el is felejthetjük. Azt már csak bátortalanul merjük feltételezni, hogy pont az a Egererdő Zrt. szállítja majd a faaprítékot, aminek vezetője dr. Jung László és akinek a fia Jung László véletlenül a Fidesz színeiben egri önkormányzati képviselő.
Van alternatíva?
Világosan látjuk, hogy a gázfüggőség és a gáz árának folyamatos emelkedése egy olyan folyamat, aminek a vége a rendkívül drága távhő. Az is érthető, egyenesen üdvözlendő, hogy a vezetés keresi a megoldásokat, azonban az nem egyértelmű, hogy miért nem számoltak a geotermikus energiával, vagy miért nem erőltették napkollektoros rendszerek kiépítését, amit az állam támogatott volna. Vagy ha számoltak, akkor az eredményekről és a számokról miért nem tájékoztatják az egrieket?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.